A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosító társaságokhoz, több cég is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat. 

A kánikulát követő jégeső és a hatalmas széllökésekkel érkező viharok az előzetes becslések szerint több mint 10 ezer esetben okoztak károkat a biztosított lakossági ingatlanokban, ezek kárértéke elérheti az egy milliárd forintot. A legtöbb bejelentés Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékéről érkezett. Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről, Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről, de a viharos időjárás több száz hazai települést érintett.   

Igen sok kárt okozott a lehulló, helyenként dió nagyságú jég: van olyan biztosító társaság, ahol a károk 90 százalékát jégverés miatt jelentették. A jégverés a tetőkben, a redőnyökben, a vakolatban okozott kárt. Sok helyen, mivel a tetők sérültek meg a lehulló jégdarabok miatt, az azt követő heves esőzések következtében beázás is történt.   

Számottevő károkat okozott a villámlás, azon belül is elsősorban a villámcsapás okozta másodlagos – indukciós – hatás.   

A MABISZ adatai szerint a 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény a nagy erejű nyári viharokhoz volt köthető.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban. A nyári viharok miatt éves átlagban közel 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.

Forrás: Biztosítási szemle